Az év utánpótlás edzőjének választottak. Gratulálok. Mit jelent számodra ez az elismerés?

Köszönöm szépen, örültem és igyekszem belőle erőt meríteni a folytatásra. Ebből a díjból egy szelet jut nekem, s egy nagyobb a játékosaimnak, kollégáimnak, szülőknek. Hadd köszönjem meg külön is Juhász Tibor utánpótlás igazgatónak a segítségét. Amióta idekerültem, támogat, és Kólya Zoltántól is sokat tanultam, mint ember. De sorolhatnám Pleskó Lacitól, Somodi Lászlón át a szertárostól a büfésig, mind megemlíthetném. És köszönöm Domonyai Lászlónak, aki idekerülésem után egy kritikus helyzetben mögém állt és támogatott. Közös sikerünk ez.

Ebben a naptári évben két csapatnál is dolgoztál, hogy lehet egy naptári évben minden mérkőzést megnyerni?

Azt hiszem tényleg ritka az ilyen év, de nincsenek titkaim, nem vagyok csodaedző. Naponta tapasztalom, hogy az Isten nem a hibáim szerint bánik velem. Az Ő szeretete sokkal nagyobb ösztönző erő számomra, mint a büntetéstől való félelem. Nem úgy bánik velem, amilyen vagyok, hanem úgy, amilyen lehetek, ha rábízom magam. Ezt szeretném továbbadni a gyerekeknek is. Szeretni akarom őket, nem azért mert nyertek, vagy nem nyertek, ügyesek vagy nem, egyszerűen szeretni és kész. Én ebben látom a pluszt. Azt tapasztalom, hogy a szeretetből fakadóan a gyerekek olyan dolgokat visznek véghez, amit félelemből sohasem tennének. Vezéremmé vált ez az ige ebben az évben: Bízd az Úrra a te útjaidat, és teljesülnek a szándékaid... Zsoltár16,3

Bajnoki címet nyertél a 96-osokkal mégis egy új korosztályt vettél át ősszel. Hogyan értékeled a szezont?

Nagyon sokat dolgoztunk közösen a 96-osokkal és nagyon megszerettem őket. Megérdemelten lettek magyar bajnokok. Azonban a nyáron a vezetők szóltak, hogy egy másik feladatot szánnak nekem jövőre, így került kezeim alá a 98-as korosztály. Különleges feladat volt, hiszen új korosztályként kerültek hozzánk, egyesületet váltottak, nagypályán kezdtek el játszani, szóval sok körülménnyel kellett megbirkózni. A legfontosabbnak azt tartottam, hogy a változások ellenére biztosítani tudjam a folyamatos fejlődésüket. Úgy érzem sikerült előre lépnünk az ősszel, jó kis társaság, szeretek velük dolgozni.

Hétvégén komoly megmérettetésen voltatok Stuttgart mellett egy nemzetközi tornán. Hogy sikerült?

Valóban komoly megmérettetés volt. És jól is sikerült. Magasan szervezett torna volt, nagyon jó játékerőt képviselő Bunsdesliga élcsapatokkal. Örömteli volt, hogy a német kollégák is felkapták a fejüket és elismerően nyilatkoztak a játékunk láttán. Minden mérkőzésen volt esélyünk a győzelemre. Nagyon kiegyenlített volt a mezőny, a Bayern München ugyanúgy nyerhette volna a tornát, mint mi, nem lehetett tudni ki lesz a végső győztes. Minket a négy közé nagy csatában a Werder Bremen megállított ugyan, ám végül mégsem ők, hanem a Bayer Leverkusen diadalmaskodott. Sok tapasztalatot gyűjtöttünk, amit a magunk javára fordítunk. Gratulálok a játékosoknak!

Mit vársz a jövőtől?

Erre is egy idézettel válaszolnék: Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők… (127. Zsoltár) Fáradt vagyok nagyon, elsősorban egy picit pihenni szeretnék, és megélni a karácsony jelentőségét. Szeretném megköszönni a játékosaimnak, kollégáimnak, szülőknek és mindenkinek, aki segítette, segíti a munkámat. Áldott, békés karácsonyt mindenkinek!